KATA helyett 2026-ban: átalányadó, vállalkozói SZJA, KIVA vagy Kft.?

A KATA 2022 szeptemberi átalakulása után sok egyéni vállalkozónak új adózási formát kellett választania, és a kérdés 2026-ban is ugyanaz: melyik forma hagyja a legtöbb pénzt a vállalkozásban. Az alábbi összehasonlítás négy valós alternatívát mutat be – átalányadózás, vállalkozói SZJA, KIVA és Kft. –, majd végigvezeti a döntési szempontokon.

Gyors összehasonlítás: melyik forma kinek jó?

• Átalányadózás – szolgáltató, kevés igazolható költséggel. Éves bevételi korlát a minimálbér tízszerese (kiskereskedelemnél az ötvenszerese), a jövedelem egy része adómentes. A legegyszerűbb adminisztráció.
• Vállalkozói SZJA – magas, számlával igazolt költségek (alapanyag, bérlet, eszköz) esetén. Nincs bevételi plafon, viszont tételes költségelszámolás és több adminisztráció.
• KIVA (kisvállalati adó) – társas formában, ahol a bérköltség dominál: az adóalap a személyi kifizetések és a kivont nyereség, a visszaforgatott profit adómentes.
• Kft. társasági adóval – ha fontos a korlátolt felelősség, nagyobb partnerek, befektetők vagy növekedés. 9% társasági adó, majd osztalékadózás.

A tényleges összegek a minimálbérhez és a tevékenységi körhöz kötöttek, ezért évente változnak. Konkrét számokat a szemelyeskonyvelo.hu/konyvelesi-dij-kalkulator oldalon lévő kalkulátorral vagy egy 20 perces egyeztetésen tudunk mondani a saját bevételére.

Átalányadózás: egyszerűség és kedvező adóalap

Az átalányadózás a KATA utáni leggyakoribb választás. Lényege, hogy a bevétel egy jogszabályban meghatározott százalékát költségnek tekinti az adóhatóság, így csak a fennmaradó rész után kell adózni. A költséghányad a tevékenységtől függ: a legtöbb szolgáltatásnál 40%, egyes tevékenységeknél 80%, kiskereskedelemben 90%.

A jövedelem az éves minimálbér felének megfelelő összegig SZJA-mentes, felette 15% SZJA, valamint szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási járulék terheli, minimum a minimálbér (garantált bérminimum) alapján számolva – akkor is, ha egy hónapban nincs bevétel. Áfamentesség külön értékhatárhoz kötött, ezt érdemes a bevételi korláttól elkülönítve tervezni.

Mikor érdemes átalányadózást választani? * Ha a vállalkozásnak nincsenek jelentős, igazolható költségei. * Ha fontos az egyszerűség és a kiszámíthatóság. * Ha a bevétel belefér az értékhatárokba. * Ha el szeretné kerülni a részletes költségelszámolást.

Vállalkozói személyi jövedelemadó: részletes költségelszámolás

A vállalkozói SZJA az egyéni vállalkozó alapértelmezett adózási formája. A bevételből levonhatók a ténylegesen felmerült, bizonylattal igazolt költségek, és a fennmaradó vállalkozói jövedelem után kell adózni, majd a kivont eredményt osztalékalap-jellegű adó is terheli.

Előnye, hogy sok költség mellett érdemben csökkenthető az adóalap, és nincs bevételi plafon. Hátránya a nagyobb adminisztráció: minden költséget alá kell támasztani, a járulékokat pedig legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum után meg kell fizetni.

Mikor érdemes vállalkozói SZJA-t választani? * Ha sok, számlával igazolható költsége van. * Ha vállalja a részletesebb könyvelést. * Ha a bevétel meghaladja az átalányadó értékhatárát.

KIVA: ha a bérköltség a legnagyobb tétel

A kisvállalati adó társas vállalkozásoknak (Kft., Bt.) elérhető alternatíva a társasági adó helyett. Adóalapja elsősorban a személyi jellegű kifizetések és a vállalkozásból kivont nyereség, mértéke egyetlen, 10%-os adó, amely kiváltja a társasági adót és a bérek után fizetendő szociális hozzájárulási adót.

Akkor lehet előnyös, ha a cég munkavállalókat foglalkoztat, és a nyereséget visszaforgatja a vállalkozásba, mert a bent hagyott eredmény nem adózik. Belépési és kilépési feltételei vannak (létszám- és bevételi korlát), ezért a választást mindig számítással kell alátámasztani.

Mikor érdemes KIVA-t választani? * Ha a költségszerkezetben a bérek dominálnak. * Ha a nyereséget fejlesztésre forgatja vissza. * Ha a cég megfelel a létszám- és bevételi feltételeknek.

Kft.: korlátolt felelősség és növekedés

A Kft. nem egyéni vállalkozói forma, mégis sokan váltanak rá, amikor a vállalkozás növekszik, vagy el szeretnék határolni a magánvagyont a cég kötelezettségeitől. A tulajdonos felelőssége a vagyoni hozzájárulás erejéig korlátozott. Az eredmény után 9% társasági adó, a kivett osztalék után osztalékadó és szociális hozzájárulási adó fizetendő; a tulajdonos jellemzően munkaviszonyban vagy megbízással vesz fel jövedelmet.

Az alapítás és a működtetés összetettebb: ügyvéd, kötelező kettős könyvvitel, beszámoló és szigorúbb határidők tartoznak hozzá. A várható díjakról a szemelyeskonyvelo.hu/kft-bt-konyveles oldalon tájékozódhat.

Mikor érdemes Kft.-t alapítani? * Ha fontos a korlátolt felelősség. * Ha a vállalkozás nagyobb, vagy komoly növekedési potenciállal bír. * Ha partnerei, befektetői társasági formát igényelnek.

Összegzés és döntési szempontok

Nincs egyetlen „legjobb” megoldás: a KATA utáni forma a bevétel nagyságától, a költségek jellegétől, a foglalkoztatástól és a vállalt adminisztrációtól függ. A választást év közben csak korlátozottan lehet módosítani, ezért érdemes számítással megalapozni.

A döntés előtt vegye figyelembe a következőket: * Bevétel nagysága: belefér-e az átalányadó értékhatárába a várható éves bevétel? * Költségek: van-e jelentős, igazolható költsége? Ha igen, a vállalkozói SZJA lehet előnyösebb. * Foglalkoztatás: ha munkavállalókkal dolgozik társas formában, számoljon a KIVA-val is. * Adminisztráció: az átalányadózás a legegyszerűbb, a társas formák a legösszetettebbek. * Felelősség: a magánvagyon védelme miatt indokolt lehet a Kft. * Partneri elvárások: egyes megbízók társasági formát preferálnak.

Ha bizonytalan, számoljuk ki együtt: egy ingyenes, 20 perces online egyeztetésen a saját bevételi és költségadataival összehasonlítjuk a formákat, és megmutatjuk, melyikkel mennyi marad Önnél. Foglaljon időpontot a szemelyeskonyvelo.hu oldalon, vagy hívjon minket: 06 30 091 2740.